tanulas_igy_keszits_terkepet
Fehér Krisztián: Így készíts térképet otthon!
Tartalomjegyzék
1 Előszó
2 Mihez kellhet saját térkép?
2.1 Az OpenStreetMap projekt
2.2 A QGIS projekt
3 A QGIS megismerése
3.1 A szoftver letöltése
3.2 Térképadatok letöltése
3.3 Adatok betöltése és megjelenítése
3.4 Navigálás a térképen
3.5 Térképadatok böngészése
3.6 Feliratok megjelenítése
4 Térképadatok kezelése
4.1 Adatok egyszerű szűrése, importálása, exportálása
4.1.1 Térképadatok szűrése
4.1.2 Térképadatok exportálása
4.1.3 Térképadatok szerkesztése táblázatkezelővel
4.1.4 Saját térképadatok importálása
4.1.5 Saját térképadatok gyűjtése
5 Térképeink nyomtatása, exportálása
5.1 Egyszerű nyomtatás
5.2 Exportálás PDF-be
6 Záró gondolatok
1 Előszó
Ez a leírás azoknak szól, akik laikusként, otthoni körülmények között szeretnének saját maguknak összeállítani egyedi térképeket, minél egyszerűbben és gyorsabban, járulékos költségek nélkül, illetve részletes információkhoz szeretnének jutni környeztükről.
Napjaink térképhasználata messzemenően digitalizálódott. Szinte el sem tudjuk képzelni a tájékozódást okostelefon, vagy egyéb digitális térképszolgáltatás nélkül.
Ennek ellenére rengeteg olyan élethelyzet van, melynek során kifejezetten előny, ha nem vagyunk kizárólag digitális eszközeink működőképességére utalva, vagy egyszerűen kényelmesebbnek érezzük, ha egy egyszerű papírlapon tájékozódhatunk, mely sokszor jobban átlátható, vagy nagyobb méretű is, mint például egy korszerű telefon képernyője.
Ez a leírás az ingyenes és nyílt forráskódú, az információk szabad hozzáférésén alapuló QGIS és OpenStreetMap projektek példáin keresztül mutatja be, hogyan készíthet bárki saját otthonában részletes digitális, vagy kinyomtatva akár analóg térképeket is és végezhet egyszerű kereséseket, elemzéseket térképadatokkal.
Nem titkolt cél az érdeklődés felkeltése a térinformatika iránt, mivel ez egy nagyon szép tudományterület, melynek rengeteg kézzelfogható, jól látható gyakorlati megvalósulásával lehet találkozni a hétköznapokban is és szabadidős elfoglaltságnak is kiváló, mert könnyedén összekapcsolható ilyen jellegű tevékenységekkel is.
Az új ismeretek elsajátításához és kipróbálásához kellemes időtöltést kívánok!
2 Mihez kellhet saját térkép?
Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán, mihez kellene térkép, pláne kinyomtatott térkép manapság? Hiszen ismerjük a közért helyét, tudjuk, hová érdemes elutazni, hol van a közelben egy jó étterem, vagy látnivaló, merre van a legközelebbi turistaösvény.
Valóban így van ez, vagy csak úgy gondoljuk? Előfordult már velünk valaha, hogy olyan információt kerestünk például a Google térképszolgáltatásával, melynek létezéséről mi tudunk, ám az mégsem volt megtalálható?
A legjobb példák erre a kis cukrászdák, vendéglők, vagy turistaösvények példái, mivel ezek jellemzően igen ritkán találhatóak meg a fent említett térképeken.
Megnyugodhatunk: a fenti dilemmával már sokan foglalkoztak és megoldások kidolgozásába fogtak.
2.1 Az OpenStreetMap projekt
Ennek egyik nagyon szép példája az OpenStreetMap projekt (https://www.openstreetmap.org/), mely már a kezdetektől a nyílt hozzáférés gondolatát követte. Ez egy olyan térképkészítő, téradatgyűjtő projekt, amelyben bárki részt vehet, érdeklődésének és szabadidejének függvényében ad hoc jelleggel, vagy komolyabb, rendszeres hozzájárulások útján is.
Ám, ha valakinek csak „kész” térképre lenne szüksége, akkor a térképadatokat is felhasználhatja egyszerű digitális térképszolgáltatásként, akárcsak a Google esetében, vagy a részletes térképadatokat akár le is töltheti és szabadon felhasználhatja saját céljaira. Nos, ez utóbbi dolog az, ami az OpenStreetMap-et különlegessé teszi és megkülönbözteti más, zárt szemléletű térképszolgáltatásoktól.
Az OpenStreetMap adatok részletessége napjainkra letaglózó és több mint versenyképes. Az olvasó joggal kérdezheti: „Hogyan lehetséges ez, hiszen ennek a munkának az eredményei ingyenesen hozzáférhetőek?” A válasz a sikeres nyílt forráskódú projektek egyik titokzatossága, ugyanis igenis léteznek olyan magánemberek, cégek, akik munkával, vagy anyagilag is támogatnak ilyen munkákat. Ezenkívül az OpenStreetMap egyedi, személyre szabott szolgáltatásokat is kínál, melyekből bevételre tehet szert. Így működik, semmi varázslat nincsen benne. Napjaink anyagias világában vannak emberek, akik másként gondolkodnak árazásról, bevételekről és ez saját piacot is képes volt teremteni és képes fenntartani.
Az OpenStreetMap aktivistái szinte minden országban, így hazánkban is jelen vannak és szabadidejüket fordítják arra, hogy bővítsék, javítgassák a térképadatokat. Munkájukhoz bárki csatlakozhat.
2.2 A QGIS projekt
A QGIS nyílt forráskódú és rendkívül kompetitív térképfeldolgozó szoftver, melyet 2002 óta, aktívan fejlesztenek és magyar nyelven is elérhető (https://qgis.org/hu/site/).
A QGIS az OSGEO egyik kiemelt projektje. Az OSGEO egy alapítvány, mely nemzetközi szinten igyekszik összefogni a nyílt forráskódú térinformatikai szoftverek fejlesztését.
Számos területen, így például közigazgatásban is használják, de bárki szabadon letöltheti és kipróbálhatja. Ez a leírás is ezt a szoftvert fogja bemutatni.
A QGIS projektekbe engedi szervezni a munkánkat, amit elmenthetünk és bármikor tovább szerkeszthetünk.
3 A QGIS megismerése
3.1 A szoftver letöltése
A QGIS ingyenesen hozzáférhető bárki számára. A letöltést az alábbi weboldalról lehet kezdeményezni: https://qgis.org/hu/site/forusers/download.html
A telepítéshez használhatunk hálózati, vagy önálló telepítőt. A leírásban az utóbbira látható példa.
Az alábbiakban a 3.10.5 LTR (azaz hosszú távon támogatott) verzió telepítését tekintjük át.
A telepítés megkezdése ugyanúgy zajlik, mint bármilyen más alkalmazás esetén. A felhasználási feltételek és a telepítés helyének nyugtázása után kiválaszthatjuk, hogy az alapszoftver mellett különböző példa-adatgyűjteményeket is telepíteni szeretnénk-e. Ezt nyugodtan kihagyhatjuk, már csak azért is, mert észak-amerikai vonatkozású adatokról van szó.
Ezt követően megkezdődik a tényleges telepítés, mely rövid időn belül be is fejeződik.
A telepítő bezárása után az alábbi modulok parancsikonjait fogjuk megtalálni az Asztalon, a QGIS 3.10 mappában.
Számunkra a ‘QGIS Desktop 3.10.5’ lesz érdekes, ez a fő modul.
Ezen a ponton már rendelkezésünkre áll maga a feldolgozószoftver, ideje hát adatok után néznünk!
3.2 Térképadatok letöltése
A térinformatikai, térképes adatokat a nem nyílt szemléletű térképszolgáltatók féltve őrzik és nem engedik felhasználni őket. Éppen ezért remek alternatíva az OpenStreetMap térképadat gyűjteménye, amit jóformán bármilyen célra szabadon felhasználhatunk.
Az elérhető nyers összadatmennyiség több tíz gigabájtra is rúghat, ami messze meghaladja a hétköznapi felhasználói igényeket. Pontosan ezt az igényt hivatott kiszolgálni a német Geofabrik cég, mely országokra, régiókra leszűrve, előfeldolgozva kínálja az OSM adatokat, többféle formátumban, teljesen ingyenesen.
A download.geofabrik.de weboldalról kontinensekre és államokra lebontva tölthetünk le részletes térképadatokat. Széleskörben elterjedt az ESRI cég ún. shapefile formátuma (.SHP), mely lényegében egy lokális offline adatbázis-szerkezetben tárolja az adatokat.
A QGIS segítségével a magyarországi térképadatokat fogjuk megismerni.
A közvetlen elérhetőség: http://download.geofabrik.de/europe/hungary.html
A letöltendő, tömörített fájl a hungary-latest-free.shp.zip lesz. Egy erre a célra létrehozott mappában csomagoljuk ki a térképadatokat! Látni fogjuk, hogy különböző kiterjesztéssel, de az alábbi névkonvenciójú adatfájlokat kapjuk a kicsomagolás után, melyeket ún. térképrétegekként használhatunk fel.
gis_osm_buildings_a
Épületek adatai, az épületeknek egyfajta felülnézeti vetületi megjelenítését teszik lehetővé.
gis_osm_landuse_a
Valamilyen célra felhasznált területek, pl. parkok, temetők térképadatai.
gis_osm_natural_a
Természeti vonatkozású területek adatai, pl. strandok.
gis_osm_natural_free
Természeti térképadatok, pontszerűen rögzítve, pl. hegycsúcsok, barlangok bejáratai.
gis_osm_places_a
“Helyek” területadatai, pl. szigeteké.
gis_osm_places_free
Elsősorban települések helyei, pontszerűen tárolva.
gis_osm_pofw_a
Különböző felekezeti vonatkozású helyadatok, tipikusan templomok által határolt területek.
gis_osm_pofw_free
Ugyanaz, mint az előző, csak pontszerűen tárolva.
gis_osm_pois_a
“Érdekes helyek” területadatai, pl. pékségek, focipályák.
gis_osm_pois_free
Ugyanaz, mint az előző, csak pontszerűen tárolva.
gis_osm_railways_free
Kötöttpályás közlekedés nyomvonalai.
gis_osm_roads_free
Különböző típusú utak nyomvonalai.
gis_osm_traffic_a
Közlekedéssel kapcsolatos területadatok, pl. parkolók, benzinkutak.
gis_osm_traffic_free
Jelzőlámpák stb. pontszerű adatai.
gis_osm_transport_a
Különböző tömegközlekedési állomások stb. területadatai.
gis_osm_transport_free
Parkolók, közlekedési megállóhelyek, pontszerűen tárolva.
gis_osm_water_a
Nagyobb vízfelületek területadatai, elsősorban tavakéi.
gis_osm_waterways_free
Folyók, patakok “nyomvonalai”.
A fentiekből is látszik, hogy az eltárolt térképadatoknak alapvetően háromféle típusa létezik:
• pontok
• vonalak
• poligonok / területek.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy számos járulékos, ún. metaadat is elérhető ezekhez, sőt ezek adják az igazi ütőkártyáját ezeknek az adatoknak: típusok, elnevezések, kiegészítő információk stb.
A poligonadatokat tartalmazó rétegek neve “_a”-ra végződik.
Most megismerjük, miként tudjuk betölteni ezeket az adatokat és hogyan tekinthetjük meg az eltárolt részleteket.
3.3 Adatok betöltése és megjelenítése
Indítsuk el a QGIS Desktop alkalmazást! A főablak bal szélén található vertikális ikonsorban kattintsunk a ‘Vektor réteg hozzáadása’ gombra!
Ezt a főablak bal oldalán találhatjuk. Amennyiben mégsem találnánk meg (ez friss telepítésnél szinte biztosan így van), akkor a ‘Nézet’ – ‘Eszköztárak’ – ‘Réteg kezelés eszköztár’, ill. a ‘Nézet’ – ‘Panelek – ‘Rétegek’ menüpontokkal kapcsolhatjuk be a vonatkozó paneleket.
Fontos, hogy a réteg panelen kiválasztott elem az ún. aktuális réteg lesz. Számos művelet ugyanis az aktuálisan kiválasztott rétegre vonatkozik.
Ezt követően egy párbeszédablak jelenik meg, ahol a betöltéssel kapcsolatos alapvető beállításokat eszközölhetjük.
A legegyszerűbb, ha a ‘Forrás típus’ beállításánál a ‘Fájl’ lehetőséget használjuk, így tetszőleges adatokat különálló térképrétegekként tölthetünk be és jeleníthetünk meg. Ezekre a rétegekre a grafikus szerkesztő-alkalmazásoknál is használatos réteg-fogalmakként gondolhatunk.
A kódolást érdemes UTF-8 értékre beállítanunk, hogy a magyar ékezetes betűk is megfelelően olvashatóak legyenek.
A ‘Forrás’ beállításánál egyszerűen válasszunk ki egy .SHP kiterjesztésű adatcsoportot!
A ‘Hozzáad’ gombra kattintva megtörténik a térképadatok betöltése és folyamatos kirajzolása. Egyszerre akár több adatfájlt is beolvastathatunk. Ha készen vagyunk, a ‘Bezárás’ gombra kattintva bezárhatjuk a párbeszédablakot.
A kötöttpályás közlekedési hálózat nyomvonalai például így festenek betöltve.
Azok számára, akik gyakran nézegetnek térképeket, talán feltűnik, hogy a fenti kép kissé torz. Ez azért van, mert az OpenStreetMap hosszúsági és szélességi térképadatokat tartalmaz és ezeket egy az egyben síkon ábrázolva ilyen arányú képet kapunk.
A megjelenítés számos tulajdonságát módosíthatjuk. Elsősorban a színek, vonalvastagságok, kitöltések lehetnek érdekesek. Ezt az adott réteg stílusbeállítási lapján tehetjük meg, melyet úgy hívhatunk fel, hogy a bal oldali réteglistában kiválasztjuk a térképadatokat, majd a jobb egérgombbal rákattintva, a felugró menüből a ‘Stílusok’ alatt beállítjuk a kívánt értéket.
Még több beállítási lehetőséghez jutunk, ha a felugró menü ‘Tulajdonságok’ pontját választjuk ki.
3.4 Navigálás a térképen
A megjelenített térképadatokat az egérrel, “fogd és vidd” módszerrel tudjuk mozgatni, az egérgörgővel pedig nagyítani-kicsinyíteni tudjuk a megjelenítést.
A QGIS ikonsorában további lehetőségekhez is jutunk, például a nagyító ikon kiválasztásával.
Ekkor az egérkurzor képe kézről egy nagyítóra változik és a térképen egy konkrét téglalap alakú területet jelölhetünk ki, majd a bal egérgomb felengedése után a kijelölt terület teljesen kitölti a szerkesztőfelületet. A billentyűzet bal alsó, ALT gombjával gyorsan válthatunk a nagyítási- és a kicsinyítési üzemmódok között.
Az alábbi képen az látható, hogy egy pont- és vonalaadatokat tartalmazó térképrészleten kijelölésre kerül egy négyzetes terület, majd erre a területre történik meg a belenagyítás is.
Nagyítás kezdeményezése
A kinagyított terület
3.5 Térképadatok böngészése
Lehetőség van az eltárolt adatok részletes, táblázatos formában történő böngészésére is. Erre szolgál az ‘Attribútum tábla megnyitása’ ikon.
Ezt kiválasztva betöltődnek az aktuális réteg adatai.
Az adatokat szerkeszthetjük, kijelölhetjük, sőt a térképi megjelenítést az elemre is mozgathatjuk vagy nagyíthatjuk a négyirányú nyíl vagy a nagyító ikonnal.
Fontos, hogy szerkesztést először aktiválnunk kell a ‘Szerkesztés be-/ kikapcsolása’ (ceruza) ikonnal.
3.6 Feliratok megjelenítése
Érdemes tudni, hogy a rétegekben tárolt adatokat feliratként is megjeleníthetjük, ami által sokkal intuitívabban lehet kezelni és persze böngészni, nézegetni is a térképadatokat.
A PLACES réteg esetén ez praktikusan a települések neveit jelenti. A feliratok kirajzolásához a ‘Réteg tulajdonságok’ párbeszédablakban válasszuk ki a ‘Címkék’ – ‘Egyszerű címkék’ lehetőséget, majd válasszuk ki a megjelenítendő adatoszlopot az ‘Érték’ sorban található lista segítségével!
Minden egyéb beállítás maradhat az alapértelmezett értékeken, egyszerűen csak zárjuk be a párbeszédablakot az OK gomb lenyomásával!
A következő képen a szemléltetés kedvéért betöltöttük a ROADS és a RAILWAYS rétegeket is.
4 Térképadatok kezelése
4.1 Adatok egyszerű szűrése, importálása, exportálása
A térképadatokat nem csupán megjeleníteni, hanem szerkeszteni, szűrni, sőt konvertálni is tudjuk egyik formátumból a másikba. Ezekre a műveletekre láthatunk ebben a fejezetnem egy-egy rövid példát.
4.1.1 Térképadatok szűrése
A térképadatok szűrését a PLACES térképadatokon fogjuk megismerni. A réteg segítségével az 5000-nél több lakosú településekre fogunk rászűrni. Az aktuális réteg szűrésének végrehajtásához válasszuk ki a ‘Réteg’ menü ‘Szűrés’ menüpontját!
Egy egyszerű felépítésű ablakban gyakorlatilag összekattinthatunk egészen bonyolult szűrési feltételeket is. Mi azonban megelégszünk egy egyszerűvel is.
A ‘Mezők’ listában kattintsunk duplán a ‘population’ elemre! Ezután kattintsunk a “nagyobb, mint” jel gombjára a ‘Műveletek’ csoportban! Az 5000-es lélekszámot egyszerűen kézzel írjuk be a “nagyobb, mint” jel után.
Az OK gombra kattintva azonnal frissül a megjelenítés és már valóban csak a nagyobb lélekszámú települések lesznek láthatóak, mint például Szentendre.
4.1.2 Térképadatok exportálása
Most exportálni fogjuk a leszűrt adatokat egy CSV fájlba, amit akár egy táblázatkezelővel is szerkeszteni tudunk majd!
Ehhez a ‘Réteg menü ‘Mentés másként’ pontját kell kiválasztanunk, mely az aktuális réteget fogja elmenteni. Ekkor egy párbeszédablak jelenik meg, ahol minden lényeges beállítást elvégezhetünk.
Az exportálandó fájl nevét mindenképpen meg kell adnunk.
Ügyeljünk arra, hogy a kódolás UTF-8 legyen!
Bár nem kötelező explicit módon megadni, a ‘Geometria’ megadási lehetőségénél manuálisan is megadhatjuk az alakzat típusát, esetünkben ezek pontszerű adat, a ‘Point’ típus lesz.
Szintén lentebb, érdemes lehet kézzel beállítani a ‘GEOMETRY’ opciónál az ‘AS_XY’ értéket. Ezzel a koordináták is elmentődnek egy logikus sorrendben. Egyebekben minden maradhat az alapbeállításokon.
Noha könnyen elsiklik a figyelem felette, érdemes megemlíteni, hogy az exportált adatok rétegként automatikusan hozzáadódnak a projektünkhöz. Ezt a dialógusablak ‘Mentett fájl hozzáadása a térképhez’ opciójával tudjuk be- és kikapcsolni. Nyugodtan kikapcsolhatjuk, annál is inkább, mert ezután külön szerkeszteni is fogjuk az adatokat.
4.1.3 Térképadatok szerkesztése táblázatkezelővel
Az exportált adatokat a CSV formátum előnyös tulajdonságai miatt szinte bármilyen táblázatkezelővel szerkeszthetjük.
Példánkban a Microsoft Excelt fogjuk használni erre a célra, de bármilyen ügyesebb táblázatkezelő is megteszi, például az ingyenes LibreOffice Calc is. Az adatok beolvasásához Excel-ben válasszuk ki az ‘Adatok’ menüpontjának ‘Szövegből vagy CSV fájlból’ menüpontját!
A megjelenő beállításablakban a kódolást mindenképpen állítsuk UTF-8-ra és az elválasztó jel is stimmeljen (QGIS-nél ez alapesetben a vessző a réteg kimentésekor, lásd előző alfejezetet).
Az adatok ezután betöltődnek és minden oszlophoz automatikusan egy szűrő rendelődik.
Ezt nyomban ki is használjuk, mégpedig arra, hogy tovább szűkítsük az adatokat, mégpedig a 15000-nél nagyobb lélekszámú városokra.
Ehhez a ‘population’ oszlop szűrőjére kattintva, majd a ‘Számszűrők’ – ‘Nagyobb mint’ lehetőségét kiválasztva, kézzel meg kell adnunk a szűrendő értéket, azaz a 15000-et. Az eredmény azonnal meg is jelenik.
A leszűrt táblázatot CSV formátumban ezután kimenthetjük a táblázatkezelővel. Excel esetében ehhez elegendő a ‘Mentés másként’ lehetőséget és a CSV formátumot kiválasztanunk, részeletesebb beállításokra nem lesz szükség. Annyit tartsunk csak észben, hogy alapértelmezett elválasztójel ilyenkor a pontosvessző lesz!
4.1.4 Saját térképadatok importálása
Az előzőekben kimentett és módosított térképadatokat ezután importáljuk a QGIS-be, önálló térképrétegként. Ehhez a ‘Tagolt szöveg réteg hozzáadása ’ ikonra kell kattintanunk.
A fájlnév mellett fontos, hogy megadjuk a tagoláshoz használt írásjelet, esetünkben a pontosvesszőt. Ellenőrizzük, hogy a ‘Geometria meghatározás’ beállításnál a megfelelő mező van-e kiválasztva: a pont koordináták X és Y koordinátái!
A réteg betöltése után a címkék kirajzolását természetesen ehhez a réteghez is be tudjuk állítani.
A betöltött és többszörösen leszűrt térképrétegünk
4.1.5 Saját térképadatok gyűjtése
A térképbarátok körében kedvelt időtöltés a kirándulások keretében végzett adatgyűjtés. Erre a legalkalmasabbak az ún. ‘GPS tracker’, azaz útvonalrögzítő okostelefonos alkalmazások.
Rengeteg ilyen, ingyenesen elérhető alkalmazást találhatunk telefonra és tabletre egyaránt (habár telefonnal kényelmesebb túrázni, mint egy nagyobb méretű tablettel).
Ezek a programok az eszközök műholdas helymeghatározó képességeit kihasználva képesek meghatározott időközönként, vagy egyéb logika szerint rögzíteni a telefon helyzetét. Sok ilyen, időben egymás után rögzített adat lényegében egy útvonalat ad ki, melyet kiválóan megjelenthetünk térképeinken. Mire jó az ilyesmi?
Például arra, hogy túravezetőként előre rögzítsünk egy útvonalat és azt térképháttérrel kinyomtatva más túrázóknak adjuk. Vagy utólag megtekinthetjük térképen, hogy a nyaralás alatt pontosan mely helyeket látogattunk meg, így könnyebb lesz legközelebb visszatalálni oda. A lehetőségek száma szinte végtelen…
A legtöbb útvonalrögzítő alkalmazás képes szövegesen, akár közvetlenül CSV formátumban is rögzíteni útvonalakat, ezt pedig, mint már megismertük, könnyedén betölthetjük a QGIS-be!
Megemlítendő, hogy igen elterjedt az XMl-alapú GPX formátum is, mely nem csupán pontszerű adatok tárolására alkalmas.
A leggyakrabban rögzített térképadatok: X és Y koordináták, tengerszint feletti magasság, haladási sebesség. Ezek segítségével számos elemzést is elvégezhetünk, például egy túra során a megtett szintkülönbséget is kiszámolhatjuk.
A következő oldalon néhány példa látható saját rögzítésű térképadatok megjelenítésére, térképen:
A híres Gyermekvasút rögzített útvonala a Budai hegyekben
Kocogás adatai a Margit-szigeten
5 Térképeink nyomtatása, exportálása
5.1 Egyszerű nyomtatás
A térképek papíralapon igen hasznosak lehetnek, hiszen nem kell kisméretű mobileszközünk képernyőire szorítkoznunk és könnyedén írhatunk rájuk akár jegyzeteket is.
A nyomtatás előkészítéséhez válasszuk ki a ‘Projekt’ – ‘Új nyomtatási elrendezés’ menüpontot a QGIS-ben!
Először el kell neveznünk a nyomtatási feladatunkat. Ezt követően egy teljesen különálló ablak jelenik meg, amelyben elvégezhetjük a nyomtatandó térképünk elrendezését, a legapróbb részletekig.
Fontos, hogy a QGIS-ben ehhez már be legyen töltve legalább egy, vizuálisan is megjelenített térképréteg. A QGIS-ben látható kirajzolt térképet a nyomtatási elrendezés ablakának bal oldali függőleges ikonsorában található, ‘Új térkép hozzáadása az elrendezéshez’ elnevezésű ikonjával tudjuk elhelyezni a virtuális papírlapunkon. Ehhez az egérkurzorral rajzoljunk egy téglalapot, ebben fog megjelenni a térkép.
Pár másodpercen belül az egérrel megadott négyzetben kirajzolódik a térképünk.
Magát a nyomtatást a nyomtatási elrendezés ablakának felső ikonsorában található ‘Nyomtatási elrendezés’ ikonjával indíthatjuk el.
5.2 Exportálás PDF-be
Amennyiben egyedi térképünket digitális formában is meg szeretnénk örökíteni és ezt nyomdabarát módon szeretnénk megtenni, jó ötlet lehet exportálni azt egy PDF dokumentumba.
Ehhez ugyanúgy kell eljárni, mint a tényleges nyomtatásnál, de itt az ‘Exportálás PDF formátumba…’ ikonra kell kattintanunk.
Alternatívaként az ‘Elrendezés’ – ‘Exportálás PDF formátumba…’ menüpontot is választhatjuk ugyanebben az ablakban.
A beállítások kapcsán nem kell aggódnunk, a legtöbb hétköznapi célra bőségesen megfelelnek az alapbeállítások, csak a dokumentum nevét kell megadnunk.
6 Záró gondolatok
A térképészkedés még amatőr szinten is hasznos és élvezetes időtöltés. Óriási előnye, hogy szabadidőnkhöz igazíthatjuk, valamint járulékos költségek nélkül is űzhetjük.
A térképadatok “vadászása” egy okostelefon segítségével manapság gyerekjáték, ráadásul motiválóan hat kirándulások kivitelezésére is.
Az ingyenesen elérhető térképadatok segítségével pedig célzottabban és tudatosabban felfedezhetjük hazánk, vagy bármely más ország szépségeit.
Éljünk ezekkel a lehetőségekkel, ismerjük meg jobban a világot, amelyben élünk!